Pattanásig feszült a helyzet Szerbia és Koszovó között, miután állig felfegyverzett, maszkos fegyveresek támadtak vasárnap koszovói rendőrökre a szerb határhoz közeli Banjskában. A tűzharc azután tört ki, hogy két, rendszámtábla nélküli teherautó elzárta a forgalmat a település hídján. Amikor a rendőrök fel akarták számolni a blokádot, akkor kezdtek tüzelni rájuk lőfegyverek arzenáljával, beleértve kézigránátokat és vállról indítható rakétákat is. Egy rendőr meghalt, egy társa pedig megsebesült. 

Az incidens a törvény és a rend, valamint a Koszovói Köztársaság szuverenitása elleni támadás volt Szerbia politikai, pénzügyi és logisztikai támogatásával

- jelentette ki Vjosa Osmani koszovói elnök.

A koszovói biztonsági erők hajtóvadászatot indítottak az elkövetők ellen. Három támadót lelőttek, és kettőt megsebesítettek, ötöt pedig letartóztattak.

További legalább harminc fegyverest körülzártak egy helyi kolostorban, ahol Újvidékről érkezett zarándokok is vannak. 

A szerb elnök a történtekért a koszovói kormányfőt tette felelőssé, aki szerinte terrorizálja és folyamatosan provokálja a szerbeket. 

Albin Kurti az egyedüli felelős, senki más nem akar összeütközéseket, neki viszont az az egyedüli vágya, hogy bevonjon minket egy háborúba a NATO-val

- reagált az eseményekre Aleksandar Vucic, aki felháborodott helyi szerbek lázadásának minősítette az esetet.

Mindez azután történt, hogy az  Európai Unió kül-és biztonságpolitikáért felelős főképviselője kudarcot vallott a felek közötti közvetítésben.

A koszovói miniszterelnök nem volt hajlandó elindítani a szerb önkormányzatok létrehozására irányuló folyamatot, előtte Koszovó önállóságának de facto elismeréshez ragaszkodik Szerbia részéről

- közölte Josep Borrell.

A feszültség májusban éleződött ki a két ország között, miután Észak-Koszovóban zavargások törtek ki, mert albán nemzetiségű polgármestereket neveztek ki a szerb többségű településeken. Erről persze a helyi szerbek is tehetnek, mivel bojkottálták a helyhatósági választásokat, így csak az ott élő albánok járultak az urnákhoz. Jól jelzi ezt, hogy mindössze 3,5 százalékos volt a részvételi arány, ám a pristinai hatóságokat ez sem tántorította el attól, hogy a szerbek fejére ültessék a "megválasztott" albán városvezetőket. Amikor ők el akarták foglalni új hivatali posztjukat, akkor indultak meg a helyi szerbek, akik senkit sem kíméltek: nemcsak a koszovói rendőrökre, hanem a NATO irányítása alatt álló békefenntartó haderő, a KFOR katonáira is rátámadtak. Ekkor a nyugati katonai szövetség további 700 katonát vezényelt Koszovóba, ami további olaj volt a tűzre: az összecsapásokban mintegy 30 NATO-békefenntartó és több mint 50 szerb tüntető sérült meg.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki elszakadását, Belgrád azonban továbbra is saját, déli tartományának tartja a területet, ahol egy tömbben mintegy 50 ezer szerb él. A szerb államfő vasárnap ismét leszögezte, hogy soha nem fogják elismerni az országrész függetlenségét. Már csak azért sem, mert a szerbek Koszovót, magyarul Rigómezőt tekintik nemzetük szülőföldjének. Ugyanakkor a mai etnikai arányok merőben mások: a Koszovóban élő 1,8 millió embernek csak a 6 százaléka szerb, 92 százalékuk albán. Ehhez képest egész Észak-Koszovóban mindenhol az a felirat fogad, hogy "Ez Szerbia". És ha ennek Belgrád támogatásával érvényt is akarnak szerezni, az újabb totális háborúvá fajulhat a szomszékságunkban. 

Fotó: Wolfy