Mitől selymes a Balaton vize? Van-e gyógyító hatása? Mennyit változott az összetétele az idők során? A tó vize ma már nem édes-, hanem „édes-sós, átmeneti víz”. Vörös Lajos ökológussal, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársával beszélgetett a veol munkatársa. A Balaton vizének gyógyhatása, bár, számtalan okból igencsak sok mérést végeznek a szakemberek, nem bizonyított. De ki nem érezte volna azt, a könnyed lankadtságot fürdés után?! - így bizonyára a tó víze kellemesen hat az idegrendszerre - ehhez nem kell szakértő... 
Vörös Lajos ökológus aki már évtizedek óta ismeri, figyeli, kutatja a vizet, azt mondja, hogy a kivizsgálatlan gyógyhatása ellenére is, a Balaton nagyon különleges összetételű víz: 

Lágy és selymes, mert enyhén lúgos kémhatású. A pH-skálán a 7-es víz a semleges, a Balatoné 8,5 pH-értékű. 

Változott-e a víz összetétele, amióta az ember intenzíven használja a tavat - újságírói kérdésre az ökológus állítja, hogy ha nem is drasztikus léptékben, de folyamatos változásban van a tó. Több mint száz éve vizsgálják a tó vízminőségét, ám az elmúlt öt évben drámaian megnőtt a konyhasó összetétele a vízben. Ami a szakember szerint, egyelőre legalábbis nem befolyásolja az élvezeti értékét, de 50 év múlva - állítja - a fürdőzők is érezni fognak. 

És, hogy mi okozza a változást?! Egyértelműen az emberi beavatkozás, a vízeinkbe belekertült szennyeződés, vizek melyek táplálják a tó vizét, viszik azt a hordalékot amely, kémiai folyamatok során befolyásolja a víz minőséget, Ilyenek például, a mezőgazdaságba használt műtrágyák, amelyek átszivárognak a folyókba, a jégmentesítés során használt homokos só egyrésze is a Balatonban végzi. Aztán itt vannak a vízparti építkezések is, a korrózió az épületekből és burkolatokból a tóba mosódik... 

Milyen változásokat okoz mindez? Az ökológus szerint a vízibolhák és gerinctelenek már megszenvedik. De ez nem azt jelenti, hogy kihalna a tó, mondja Vörös Lajos, hiszen tudjuk, hogy a természet mindig mindenhez alkalmazkodik. Például azért kell tisztítani a szenny­vizet, hogy a nitrogén és a foszfor ne kerüljön a tóba, így lesz a víz átlátszóbb és tisztább. A hetvenes-nyolcvanas években rendkívüli algaszaporodás volt a Balatonban, az algák mennyisége háromszorosan túllépte az egészségügyi határértéket. Miután az állam sok milliárdot költött el a szennyvíztisztító hálózat kiépítésére, a Balatonba érkező foszfor mennyisége mára jelentősen csökkent. A Keszthelyi-medencébe a hetvenes-nyolcvanas években a Zalán keresztül évente még 100 tonna foszfor jutott bele, ma évente 20 tonna. Így sikerült jóval az egészségügyi határérték alá csökkenteni a vízben az algák mennyiségét- írja a veol, az ökológusra szakértelmére támaszkodva. 

Az invazív fajok - az ember természetalakító "ereje"

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai az inváziók nyomába erednek. Megmutatják, hogy az ember természet-átalakító tevékenysége és a klímaváltozás, hogyan változtatja meg pillanatok alatt a természetes életközösségeket, és hogyan segíti új élőlények elterjedését.

Most akkor mi van a Balatonnal? Néhány hete robbant ki a vita arról, hogy mi történt a balatoni-turizmussal? Egyre kevesebb a belföldi vendég? A szállodások tényleg zúgolódnak a kialakult helyzet miatt? A kérdéseinkre egy igazi balatoni-lokálpatrióta, a Balatoni Kör alapítója: Kardos Gábor válaszolt. A vele készült interjút IDE kattintva olvashatják. 

fotó:datkisz