Állandó helytörténeti kiállítás nyílt szerdán a debreceni Déri Múzeumban. A tárlat a Magyar Géniusz Program pályázatán elnyert százmillió forint támogatásból valósult meg.

A cívisváros történetét hét fejezetben feldolgozó kiállítás megnyitóján Demeter Szilárd, a Magyar Géniusz Program kuratóriumi elnöke, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója azt mondta, a magyar muzeológia, a magyar kulturális intézményrendszer nem lehet értéksemleges.

Számunkra elsődleges a magyar nemzeti kultúra, és nem azért, mert jobb vagy rosszabb lenne bármely más kultúránál, hanem azért, mert a miénk. Ezért nem tudta elvenni tőlünk sem az oszmán, sem az osztrák, sem a kommunisták, és emiatt vagyunk és leszünk ott minden megszállni kívánó hatalom sírjánál.

Demeter Szilárd úgy fogalmazott, a nemzet válságállóságának zálogai a végvárak. Hozzátette: Debrecen ma már egyszerre régióközpont és végvár, és emiatt a Déri Múzeum helytörténeti kiállítása sem lehet értéksemleges. Fontosnak nevezte a debreceniséget, és azt mondta, „ha megtámasztja a jelent a múlt, akkor a jövőnek is helyes irányt adhat”.

A kuratóriumi elnök a jövő tervezésében sokkal fontosabbnak nevezte a rációnál az akaratot, valamint a szülőföld és a haza szeretetét. Azt mondta, ha megtörténik, hogy az új debreceni helytörténeti kiállítást a szívével látja a látogató, akkor debrecenivé válik, bárhol született.

Cservenyák László, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének alelnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy Magyarországon több mint 800 muzeális hely van, ebből mintegy 140 múzeumi rangot elért kiállítóhely. Szövetségüknek jelenleg 120 tagja van, köztük jelentős Kárpát-medencei magyar múzeumok, ezáltal az egyetemes magyar kultúrát képviselik.

Új formákat kell találni a látogatókkal való kommunikációhoz, ezt is segítette a Magyar Géniusz Program, amelynek forrásaiból több mint száz múzeum részesült.

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere azt mondta, a háborúkkal megterhelt, identitásválság sújtotta Európában reménységet mutató, másoknak is erőt adni képes magatartást jelent a saját múltunkkal, történelmünkkel, kultúránkkal foglalkozni. A városvezető szerint ez a mentalitás, a megmaradásra törekvő, önazonosságot erősítő gondolkodás, az elmúlt évszázadokban mindig meghatározó volt Debrecenben.

Az identitásőrző törekvés ugyanakkor mindig összefonódott a megújulással.

Angi János, a Déri Múzeum igazgatója jelezte: az új, 250 négyzetméteres kiállítótérben hét fejezetre osztva mutatják be a Cívisek világát – számolt be az MTI. Fontos szempontnak nevezte, hogy az új állandó tárlat reprezentálja a múzeum sokrétű gyűjteményének struktúráját, és eddig kiállításon nem szereplő tárgyak is helyet kapjanak a bemutatótérben.

Fotó: dehir.hu