Első körben mindenkit egy kávézásra invitáltam. Volt, aki azt válaszolta, hogy az ügyvédjei tanácsára ezen sem vesz részt. Így alakult ki ez a jelenlegi négyes lista

- válaszolta a Kreatív megkeresésére Lukács Csaba, a Magyar Hang lapigazgatója azzal kapcsolatban, hogy miként alakult ki a hetilapok összefogása. A per indításának gondolatát a Magyar Újságírók Országos Szövetségének keddi eseményén jelentette be Kocsi Ilona, a szervezet elnöke:

"Magyarországon szabad a sajtó, ám a szabadsághoz szükséges anyagi feltételek a kormány piaczavaró, egyoldalú reklámköltései miatt is ingatagok. Milyen piac az, ahol a kormány és az állami cégek a legnagyobb hirdetők? A piac torzul, a független média létbiztonsága eltűnik. Ezt a gyakorlatot elégelte meg négy hetilap, és összefogtak. Eldöntötték, hogy beperlik a kormányt, piactorzítás és a hirdetések egyenlőtlen elosztása miatt."

A Kreatívnak nyilatkozó kezdeményező Lukács Csaba kiemelte, hogy az Élet és Irodalom, a Jelen, a Magyar Narancs és Magyar Hang print hetilapok együttműködésének csak egyik következménye a közös per gondolata. Döntöttek arról is, hogy közös lapajánlókat tartanak, közös előfizetési akciókat terveznek, de közös hirdetési értékesítésben is gondolkodnak.

Miközben azt figyeljük, hogyan omlik össze a magyar sajtó egyik oldala, a másik oldal sok milliós hirdetési összegekből tud gazdálkodni. Nem sajnáljuk tőlük, itt a korrektséggel van csak baj

- válaszolta arra a kérdésre a lapigazgató, hogy miért tervezik a pert. A jogi eljárással kapcsolatban megosztotta azt is, hogy már találtak közös ügyvédet is Helsinki Bizottságtól Tóth Balázs személyében. Egyelőre azt vizsgálják, mely jogi fórumokon érdemes hozzálátni a pereskedéshez, és bár szkeptikusak a magyar igazságszolgáltatás helyzetét illetően, azért magyar jogorvoslati lehetőségeket is megragadnak.

Pert indítanak tehát magyar bíróságokon, sőt feljelentést tesznek a Gazdasági Versenyhivatalnál is. Ugyanakkor túl határainkon az Európai Versenyhivatalhoz is fordulnak.

Nem vagyok naiv, nem számítok arra, hogy ezek után a Magyar Hangot el fogják lepni a kormányhirdetések. De ha azt el tudjuk érni, hogy nem tudják finanszírozni a saját, ún. propaganda médiájukat, már az is eredmény. A piactorzítás egyik lába legalább kiesik.

A Magyar Hang lapigazgató felhívta arra is a figyelmet, hogy az elszálló élelmiszerárak különösen nehéz helyzetbe hozta a printlapokat. A nyomtatott újságvásárlás ugyanis egyre inkább áttevődött az élelmiszerüzletekbe.

Az infláció következtében megugró árak miatt azonban az általában a kasszákhoz igazított sajtókiadványokon spóroltak a magyarok.

Lukács Csaba beszámolt arról is, hogy saját maga állt hozzá megszámolni egyes médiatermékekben mennyi kormányzati hirdetés kapott helyet. 

Közel 500 lap 35 ezer oldalát lapozta át ezért.

Ennek a szisztematikus áttekintésnek köszönhetően derült fény arra a tényre is, hogy a nemrég a költségcsökkentések miatt bezáró (és valaha jobb sorsa érdemes) Figyelő egy példánya csak a hirdetéseket tekintve 3600 forintjába került egy magyar állampolgárnak, miközben a lapszám 790 forintba került. A perrel ezekre az aránytalanságokra is szeretnék felhívni a figyelmet, hiszen egyes lapok úgy vannak kistafírozva reklámokkal, hogy mások az éhhalál szélére sodródtak.

Azt is tényszerűen a közbeszéd részévé szeretnék tenni a pereskedő hetilapok, hogy a kormány érvelése szerinti teljesen törvényes gyakorlatnak van árnyoldala is. Ezek egyrészt olyan törvények, amelyeket a kormány maga szabott saját kénye kedve szerint, másrészt a törvényesség ellenére 

a végeredmény elképesztően piactorzító hatású, egyoldalú és diszkriminatív.

Fontos látni azt is, hívta fel szintén a figyelmet a Kreatívnak adott interjújában Lukács Csaba, hogy nemcsak a kormány hirdet inkorrekt módon a számára előre kiválasztott sajtótermékekben. Vannak olyan nemzetközi cégek is, amelyek követik a torz kormányzati gyakorlatot. A lapigazgató négy ilyen multicéget azonosított be:

a Stadlert, a francia PSA csoport autóhirdetéseit, a Spar élelmiszerláncot és a Philip Morris dohánygyár társadalmi célú reklámjait.

Ezek közül a legnagyobb hirdető a Stadler, amely a koronavírus-járvány ellen hozott lezárások idején is hirdette vonatjait a Mandínerben, a Figyelőben és a Szabad Földben "Nem ez az idő a közös utazásra!" címmel. Az észrevett furcsa gyakorlattal kapcsolatban elérték, hogy egy svájci újságíró karolja fel a témát, így írja meg a témát Svájc egyik jelentős médiafelületére azzal a felvetéssel, hogy

Hogyan támogatja a Stadler Rail Orbán Viktor rendszerét?

Ehhez hasonló cikkeket terveznek Franciaországban, Ausztriában, de még Amerikában is azért, hogy erre a jelenségre felhívják a figyelmet.

Tisztában vagyok azzal, hogy nem fog holnap kopogtatni a Stadler, hogy a Magyar Hangban hirdessen, de ha a Stadler központ leordítja a magyarországi központ fejét és befejezik az egyoldalú hirdetési stratégiát, már megérte

- vallotta meg Lukács Csaba. A lapigazgató kitért arra is, hogy az Európai Parlament hamarosan napirendre tűzi az európai médiaszabadságról szóló törvényt is. Szeretnék, ha hallathatnák hangjukat ebben a vitában, abban bízva, hogy négy összefogott hetilapnak biztosítanak majd megszólalási lehetőséget. A tervek szerint ezen a fórumon arról beszélnének, hogy bár a magyar gyakorlat nem törvényellenes, végeredményben mégis ellentétes az EU versenyjogi szabályaival, az alapvető EU-s értékekkel, az egyenlő bánásmód elveivel, ami egyértelműen piactorzításhoz vezet.

A kiemelt kép forrása: unsplash.com