Az átadáson Lázár János építési és közlekedési miniszter a helyi értékek feltárására, megismertetésére, a természeti környezet megóvására hívta fel a figyelmet megemlítve, hogy a térségben lévő ötezer hektáros gúthi erdő az Alföld legnagyobb egybefüggő erdőterülete.

A tárcavezető az eseményen jelezte: várhatóan 2024-ben új törvény lép életbe, amely

érdemben és véglegesen korlátozza a zöld területek beépíthetőségét, mert az erdőket, mezőket, szántóföldeket (...) ebben a minőségben és mennyiségben kell megőrizni, tovább nem csökkenthető a területük. Vissza a természetbe

- fogalmazta meg a 21. század jelszavát a politikus.

Lázár János azt mondta, "ma Magyarországon a vidéken élők a legnagyobb kisebbség", mindent meg kell tenni a vidék fejlesztése, versenyképességének, munkaerő-megtartó erejének növelése érdekében.

Orbán Viktor kormánya az elmúlt években minden lehetőséget megadott Budapestnek, a fővárosi polgárok ezután is számíthatnak rájuk, de a fejlesztések fókusza vidékre kerül, "a vidék az első" - hangoztatta.

A vidék az ország aranytartaléka

- tette hozzá a miniszter megfogalmazva azt a törekvésüket, hogy Budapest mellett legyen még egy nagyváros, a Kelet-Kárpát-medencei régió fővárosa, Debrecen.

Karnyújtásnyira vagyunk attól, hogy Magyarországnak két fővárosa legyen, Budapest mellett a vidékieknek Debrecen 

- nyomatékosította.

A jelentős debreceni fejlesztésekre utalva ugyanakkor azt mondta, csak akkor lehet erős központ Debrecen, ha a térség is fejlődik, a cívisvárosnak ugyanis szüksége van Miskolc és Nyíregyháza, Hajdú-Bihar mellett Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés vármegyék támogatására is, "sok-sok százezer ember együttműködésére".

Lázár János tárcája fontos feladatának nevezte az emberek mobilitásának megteremtését. El kell érni, hogy a munkába járás, az ingázás időtartama oda-vissza ne haladja meg a napi egy órát, ehhez a közlekedési mobilitás javítása, a közúti, a vasúti infrastruktúra és az autóbuszközlekedés színvonalának a fejlesztése elengedhetetlen - mutatott rá.

Hozzátette: ez lehetőséget teremt majd a felzárkózásra, a tehetséges vidéki fiataloknak a településükön való kiteljesedésre, és arra, hogy a vidéken élők a modern középosztály részesei lehessenek.

Oláh Gábor, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára azt mondta, ők a tárcánál többnyire csak számokat látnak, Nyíradonyban viszont megtapasztalhatta, hogy a területfejlesztési forrásokból a helyi igényekhez igazodó jelentős beruházások valósulnak meg.

Tasó László, a térség fideszes országgyűlési képviselője kiemelte: a helyi erők összefogásával valósul meg "a hajdan volt erős gazdasági térség újraszervezése", a régió turisztikai fejlesztése. Fontos törekvésnek nevezte a fiatalok megtartását a régióban, és szerinte most jó esély van a magyar vidék felzárkóztatására.

Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP), Hajdú-Bihar vármegye közgyűlésének elnöke azt mondta, Nyíradony és térsége korábban nem volt rajta az ország turisztikai térképén, de a környező településekkel együttműködve megvalósított fejlesztések, és a most átadott erdei látogatóközpont egyre kedveltebb turisztikai célponttá teszik.

Az új nyíradonyi Erdei Harmónia látogatóközpontban egyebek mellett a gúthi erdő vadvilágát bemutató kiállítás, 300 fős rendezvényterem, a térség természeti kincseit bemutató interaktív szoba, mozi és játszószoba is helyet kapott.

fotó: Nyíradony, 2023. január 26. Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP), a Hajdú-Bihar Vármegyei Közgyűlés elnöke, Tasó László fideszes országgyűlési képviselő, Csetnek Tünde Tímea, a Gúth-Keled Idegenforgalmi és Természetvédelmi Közhasznú Egyesület elnöke, Lázár János építési és közlekedési miniszter, valamint Oláh Gábor, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára (b-j) átvágja a nemzeti színű szalagot a hajdú-bihari Nyíradonyban, az Erdei Harmónia látogatóközpont avatásán 2023. január 26-án. A beruházást a Gúth-Keled Idegenforgalmi és Természetvédelmi Közhasznú Egyesület több mint 800 millió forint, pályázaton elnyert európai uniós és hazai állami forrásból valósította meg. MTI/Czeglédi Zsolt