2023.02.07., kedd - Rómeó, Tódor
Debrecen: -2o - -2o
Az ország 19 megyéjében

A lakhatás területén semmi jóra nem számíthatnak az alacsonyabb jövedelműek a kormánytól

frisshirek.hu, 2022. december 07. - 17:04
A lakhatás területén semmi jóra nem számíthatnak az alacsonyabb jövedelműek a kormánytól
A kormány továbbra is leginkább a felső- és középosztály lakásvásárlását támogatja; a leginkább rászorulók számára is elérhető eszközök köre az elmúlt egy évben csak szűkült. Miközben a megélhetés általánosságban is nehezebbé válik, a lakhatás megfizethetősége egyre többeknek okoz gondot. Szociálisan célzott intézkedések hiányában a lakhatási szegénység csak nőni fog.

A frisshirek.hu portál pont az a média hiány, ami egy működő demokráciában természetes kellene legyen, éspedig elfogulatlan, naprakész hírek közvetítője közéletről, politikáról, kultúráról, sportról egyaránt. Nálunk nincs és nem is lesz részrehajlás! Hogy ez így is maradjon, kérlek támogasd munkánkat adományoddal, hívd meg ismerőseid, hogy olvassanak bennünket és kerünk, kövess és lájkolj minket a közösségi médiában is.

Támogatás

A 2022-es év fordulópontot jelenthet az állami lakáspolitikában a megélhetési válság kiterjedtebbé válásával és a költségvetési mozgástér szűkülésével. Az idén megalakuló kormányzatban a lakáspolitika ugyan a korábbi ciklusokhoz képest nagyobb önállóságot nyert, önálló főosztályi szintet kapott, viszont a lakhatással kapcsolatos témák, programok, intézkedések tovább aprózódtak a minisztériumok között. Ahhoz, hogy ez megváltozhasson, nem véletlenül tartják a szakmai civil szervezetek elengedhetetlennek, hogy a lakhatás legalább államtitkári szintű képviseletet kapjon.

Egydimenziós lakáspolitika: a magántulajdon-szerzés támogatása mindenek felett

A lakhatáshoz való hozzáférés elsődleges módja Magyarországon még mindig a lakásvásárlás; a háztartások 86 százaléka rendelkezik lakóingatlannal. A régiós és európai átlagot tekintve hazánkban viszont kiemelkedően gyorsan drágultak az ingatlanok. 2021-ben, az előző év azonos időszakához képest, 5,9 százalékról 13,4 százalékra emelkedett a lakásárak éves növekedési üteme (reál értékeket számolva), míg a többi visegrádi ország átlaga 6 százalékról csupán 9,6 százalékra nőtt. Ennek a drágulásnak vannak általános, és országspecifikus okai is. Az általános okok közé tartozik, hogy nőtt a befektetési célú lakásvásárlás aránya a piacon. 

A lakásügyhöz kapcsolódó kormányzati kiadások „Lakástámogatások” költségvetési cím 491,2 milliárd Ft kiadást tartalmaznak, ami alultervezettnek tűnik. 

A kormányzat lakhatási célú kiadásai 

A lakástulajdon szerzését ösztönző lakáspolitika egyik további mellékhatása, hogy a magántulajdon nélküli lakosság ördögi körbe jut. Az eddig is magas, és 2022 januárjában (az előző év első hónapjához képest) országosan 15,1 százalékkal emelkedő piaci lakásbérleti díjak egyre nehezebben megfizethetőek. Elérhető szociális bérlakások hiányában pedig ez a szektor sem mutat továbblépési lehetőséget. Ezért, valamint, hogy a válság terhét ne a háztartások viseljék, központilag támogatott, a társadalom széles rétegeire célzott, megfizethető bérlakásállomány-bővítésére van szükség. Ehhez olyan új intézmények létrehozása szükséges, melyek hosszú távon, a piaci ingadozásoktól minél függetlenebb módon kezelnek és fejlesztenek lakásokat. Erre példák a lakástársaságok, lakásügynökségek vagy lakásszövetkezetek.

Támogatott és piaci hitelek

A támogatott hitelekhez, valamint az otthonfelújítási támogatáshoz és a CSOK-hoz a leginkább rászoruló háztartások jellemzően nem férnek hozzá, így ezek a megfizethetőbb lakhatáshoz való hozzájutást nem segítik. Kiemelt figyelmet igényel a piaci és a támogatott lakáshitelek kamata közötti olló kinyílása is, ami a jegybanki alapkamat rohamos növekedésével még jelentősebb különbséggé válik. Ez tovább növeli a támogatott hitelekhez hozzájutó (többnyire tehetősebb, többgyermekes családok) és a támogatott hitelekből kiszoruló lakosság közötti egyenlőtlenségeket.

Ugyanakkor az ingatlanok drágulása nyomán egyre jelentősebb a hitelfelvétel, és a hitelösszegek is rendre növekednek. A hitelfelvételekkel kapcsolatos jövedelmi különbség az MNB adataiban is megmutatkozik. A hitelintézetek által újonnan kibocsátott lakáshitelek és személyi kölcsönök adósai között sokkal nagyobb arányban vannak jelen a magasabb jövedelműek, míg a pénzügyi vállalkozások által folyósított személyi kölcsönök adósai között a legalacsonyabb jövedelmi ötöd felülreprezentált.

A hitelfelvevők jövedelemeloszlása 

A jelenlegi inflációs, bizonytalan gazdasági helyzetben az emelkedő közműdíjak, a folyószámla-hitelek, személyi kölcsönök, telefontársaságok és internetszolgáltatók felé való, kisebb összegű tartozások törlesztése is gondot jelenthet az alacsonyabb jövedelműeknek. Így a potenciálisan adósságcsapdába kerülők köre is bővülhet a jövőben. Mivel pedig a szociális ellátórendszer semmilyen érdemi segítséget nem biztosít piaci tartozások esetében, az adósságok a lakhatás elvesztésével is járhatnak.


Rezsicsökkentés és közüzemi díjak

A hitelek mellett a közüzemi díjak szintén a megfizethetőségi problémák és az eladósodás fontos eredői. A legszegényebb háztartások jövedelmük 22 százalékát költik lakásfenntartásra és háztartási energiára, míg a legmagasabb jövedelmi ötödbe tartozók csupán bevételeik 17 százalékát fordítják erre a célra. A további lakhatási kiadások (mint például a lakáshitel-törlesztés) ehhez csak hozzáadódnak.

Mindezek alapján jól látható, hogy várhatóan tovább növekedik azon háztartások köre, akik érdemi, célzott beavatkozások hiányában nem fogják tudni lakhatási költségeiket fedezni, és életminőségük romlása, valamint lakhatásuk elvesztése fenyegeti őket - összegzi a Habitat for Humanity éves jelentésében.

Fotó: pixabay.com