Halálunk után még 100 évvel is aktív marad a testünk
A tudományt mindig is izgatta, mi történik a halál után az emberrel. Van-e élet, mi lesz a lélekkel, lehet-e bármilyen módon vizsgálni az utána következő időket. Az Index összeállításában közöl pár elméletet. Stuart Hameroff és Sir Roger Penrose elmélete szerint a tudat nem más, mint kvantumszinten tárolt információ. Hameroff úgy véli, hogy ha a test meghal,
a mikrotubulusokban lévő kvantuminformáció nem tűnik el, nem lehet megsemmisíteni, egyszerűen szétoszlik és szétterjed a világegyetemben.
A müncheni Max Planck Fizikai Intézet kutatói a keresztény felfogáshoz hasonló elméletre jutottak a lap összeállítása szerint. Úgy látják, hogy halálunk után egy végtelen túlvilág vár ránk, ahová a lelkünk kerül.
Az emberi test több mint 200 csontból, néhány billió baktériumból és 37 billió sejtből áll. Ez a nagyon bonyolult, de összehangolt rendszer nem áll le azonnal, amint elér a vég.
Testünkben halálunk után még 100 évvel is aktív folyamatok zajlanak.
Kutatók szerint, ha példának okáért ma hétfőn meghalnánk, az első percekben ugyan megszűnne agyi aktivitásunk, és megszűnne szívünk dobogni, amellyel leállna a vérkeringés. Ez azt eredményezné, hogy szerveink és szöveteink nem jutnak többé oxigénhoz.
A halottak teste azért válik nedvessé, mert a sejtekből kiáramlik az őket alkotó víz.
Levegő nélkül először azon szervek épülnek le, amelyek leginkább igénylik az oxigént. Halálunk éjjelére a bélbaktériumok el is kezdenék felfalni a szerveinket. Kiszabadulva a vastagbélból a májnak és az epehólyagnak látnak hozzá, amelyből az epefolyadék szétáramlik a testben.
Keddtől csütörtökig mérgező gázaokat termelő baktériumok válnának aktívvá, ettől puffad fel a holttest és keletkezik a hullaszag.
Már a harmadik, negyedik hónapban elszürkül, ugyanis a vérhálózatból kifogyott a vas, ekkor kezdődik az oxidáció, a szövetek vizesedése, és a sejtek molekuláris szerkezete felbomlik. Egy évet kell várni, hogy a pamut ruházatunk lebomoljon - kivéve a műanyag, mert az soká túlél.
Még a halálunk után is egy egész évtizedre van szükség ahhoz, hogy a zsírpárnák elkezdjenek lebomlani.
Abból keletkezik a hullaviasz, amellyel együtt beindul a mumifikálódás, a szárazság miatt testünkből ugyanis elpárolog a víz.
A halálunkat követő ötven év után eltűnnek testünkből a szövetek, egyedül az inak maradnak és a mumifikálódott, kiaszott bőr. A csontok és az izületeket egybentartó kollagén lebomlásához nyolcvan év szükséges, csak a törékeny mészváz marad meg még 20 évig.
110 évvel később nem marad más mint a fog, a hullaviasz és a műszálas ruha - zárja összegzését a portál.
A kiemelt kép forrása: unsplash.com