Brutális légszennyezettségi adatokra figyelmeztetnek
Európában a szilárd tüzelőanyagok (elsősorban a fa, másodsorban a szén) a gáz után a mai napig a legfontosabb energiaforrást jelentik az emberek otthonaiban. A közép-kelet-európai térségben különösen jellemző a szilárd tüzelés használata, Magyarországon pedig napjainkban is hozzávetőlegesen 4 millióan élnek olyan háztartásban, ahol az otthon melegét részben vagy egészében szilárd tüzelővel biztosítják.
Légszennyező fűtéssel teljesített klímacélok
A fatüzelés számos előnye miatt a társadalom minden szegmensében elterjedt fűtési mód, kizárólag szilárd tüzelők használata azonban leginkább az alacsony jövedelmű, rossz állapotú lakásokban élő háztartásokra jellemző. A korszerűtlen kályhák és az épületek rossz hőszigetelése miatt pedig a lakossági szilárd tüzelés az egyik legfőbb oka a magyarországi légszennyezettségnek. Az egészségre súlyosan káros PM2,5 szállópor kibocsátásának csaknem 80 százalékáért a háztartási szilárd tüzelés felelős Magyarországon, míg az EU-átlag csak 41 százalék.
„Ezt azt is jelenti, hogy Magyarországon az elsősorban falvakban élő, alacsony jövedelmű háztartások által használt, rossz hatékonyságú és súlyosan légszennyező fűtési mód az, amivel a klímaváltozás elleni küzdelem egyik legfontosabb aspektusát eddig letudtuk.” – mutat rá a nyugtalanító összefüggésre Feldmár Nóra, a Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikai munkatársa és a jelentés társszerzője. Ez a helyzet a júliusban bejelentett, rezsicsökkentés-szabályozás megváltozása nyomán csak még tovább súlyosbodhat.
Kinek jut idén tűzifa?
A lakossági gázárak növekedésének hírére, egyszerre családok tízezrei akarták biztosítani a télre elegendő tűzifát, olyanok is, akik eddig (szinte) csak gázzal fűtöttek, annak viszonylag alacsony ára miatt. Ez ugrásszerű kereslet-növekedést és jelentősen érezhető áremelkedést eredményezett a tűzifa- és a fűtőberendezések piacán.
Ebben a helyzetben még kitettebbé váltak a már eddig is energiaszegénységben élő, csak szilárd tüzelőt használó háztartások, akik számára így még elérhetetlenebbé vált a megfelelő fűtőanyag és -berendezés. Többek között ezért is, szinte borítékolható, hogy idén télen a szilárd tüzeléssel járó légszennyezés lényegesen meg fog ugrani, ami súlyos egészségügyi kockázatot jelent a társadalom egészének.
Hogyan lehetne javítani a helyzeten?
Jelenleg az egyetlen kimondottan szilárd tüzelőt használó háztartásoknak szánt állami támogatás a 2011-ben indított szociális tüzelőanyag program, amelynek kerete 2018 óta minden évben, – a szükségletektől és az áremelkedéstől függetlenül idén is – 5 milliárd forint. Ez az összeg nagyságrendekkel marad el a lakásfelújítási- és napelem-pályázatok keretösszegétől, valamint a rezsicsökkentésből származó lakossági megtakarítástól.
Elefánt a szobában: az állami támogatás hiánya
A lakossági szilárd tüzelés fájdalmas valóságáról a csütörtöki kerekasztal-beszélgetés terepen dolgozó szakértői is beszámoltak. Többször felmerült, hogy a mostani helyzet nem csupán a lakosságot érte váratlanul, hanem a kormányt, de még az Európai Uniót is, így leginkább a kapkodás a jellemző. Eközben csak “hatványozódnak a nehézségek és a szegénység, ez ellen pedig nem sokat tudunk tenni civilként vagy hétköznapi emberként. Ugyanakkor a pánikhangulat inkább a középosztálybeli rétegekre és az önkormányzatokra jellemző. A mélyen hátrányos helyzetben élő családok nem kapkodnak annyira, mert ők eddig is, napi szinten, 10-20 éve, vagy több generáció óta ezt a bizonytalanságot élik meg. Az egyetlen jövőképük télen, hogy az aznapot kell túlélni.” - fogalmazta meg már a beszélgetés elején Rostás Ari, a mélyszegénységben élő embereket támogató Fényhozók Alapítvány alapítója és kuratóriumi tagja.
A feldolgozás fontosságát Kohán Károly, kályhaépítő szakember is kiemelte, aki mindenekelőtt a lakossági edukáció és az energiahatékonyság szerepét hangsúlyozta. “A fatüzelés, ha jól csináljuk, fenntartható és környezetbarát lehetne. Ráadásul kellőképpen hatékony tüzelőberendezések használata esetén sokkal kevesebb fát kéne kivágni. Egy 100 ezer forintos, átlagos barkácsáruházi kályha nem tartja a hőt, alacsony hatásfokú és környezetszennyező. Egy modern, jól megépített kályha viszont ugyanannyival jobb teljesítményre képes, mint a mai 4-5 litert fogyasztó autók, a szüleink szocializmusbeli, 12-13 litert megevő autóival összehasonlítva."
Fotó: pixabay.com