Egy állam területeinek elcsatolása erőszakkal vagy erőszakra utaló fenyegetéssel egy másik állam által az ENSZ alapokmányának és a nemzetközi jognak a megsértését jelenti

– jelentette ki az ENSZ vezető diplomatája.

Vlagyimir Putyin orosz elnök alig burkolt nukleáris fenyegetésére utalva Guterres nehezményezte, hogy

„az egykor elképzelhetetlennek vélt nukleáris konfliktus ötlete vitatémává vált”.

Ez elfogadhatatlan – húzta alá.

Mindeközben a háború nem csitul, sőt „újabb lépésekkel távolodott el a béke kilátásaitól az iszonyat és vérontás végtelen körforgása felé” – fogalmazott. Ismét kiemelte annak fontosságát, hogy a háborús bűncselekmények elkövetőit vonják felelősségre tisztességes és független bírósági eljárásban.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter a tanácskozáson felszólította az ENSZ BT tagjait: küldjenek világos üzenetet Oroszországnak arról, hogy hagyjon fel nukleáris fenyegetőzésével az ukrajnai konfliktusban.

„Ha Oroszország felhagy a harccal, vége a háborúnak. Ha Ukrajna hagy fel a küzdelemmel, akkor Ukrajna államiságának van vége" - hangoztatta Blinken.

Biztonságos táv késéssel 

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter már a tanácskozás előtt kijelentette újságírók előtt, hogy „biztonságos távolságot fog tartani” Szergej Lavrov orosz külügyminisztertől, aki egyébként másfél órás késéssel jelent meg az ülésen, melyen addig helyettese, Szergej Versinyin képviselte Oroszországot.

Lavrov kijelentette, hogy fegyverszállítmányaival és a kijevi vezetés támogatásával a Nyugat közvetlenül beavatkozik a konfliktusba.

Az Oroszország felőrlésére és gyengítésére irányuló politika a Nyugat közvetlen beavatkozását jelenti a konfliktusba, s ezzel a konfliktus szereplőjévé válik

– hangsúlyozta az orosz diplomácia vezetője.

Különösen cinikusnak nevezte azon országok álláspontját, amelyek „fegyverekkel pumpálják tele Ukrajnát, és kiképezik katonáit”. Ennek a támogatásnak a célja szerinte egyértelműen az, hogy a harcokat „tekintet nélkül az áldozatokra és a pusztításra a lehető legtovább elhúzzák”.

Szergej Lavrov felhívta a figyelmet arra is: Moszkvának semmi kétsége nincs afelől, hogy Ukrajna „egy teljesen totalitárius náci-állammá alakult, amelyben a humanitárius jog nemzetközi normáit lábbal tiporják”. A „különleges hadművelet” elindítása elkerülhetetlen volt, az ország fenyegetéssé vált Oroszország nemzetbiztonságára.

Biztosíthatom önöket, hogy ezt sosem fogjuk eltűrni

– hangsúlyozta Lavrov. Sérelmezte, hogy az ENSZ BT Oroszország megbüntetéséről kíván tanácskozni, miközben szerinte éppen Ukrajna az, amelyet felelősségre kell vonni a cselekményeiért. Az ukrán erők terroristák taktikáit alkalmazzák, békés civileket használnak élő pajzsként – jelentette ki.

Lavrov tragédiának nevezte, hogy egy teljesen más narratívát próbálnak rákényszeríteni az orosz hadműveletre. Mindeközben fittyet hánynak arra, hogy ukrán erők „több mint nyolc éven át ölték” a Donyec-medence lakóit, és továbbra is ezt teszik – tette hozzá.

Vang Ji kínai külügyminiszter az ülésen előfeltételek nélküli béketárgyalások megkezdésére szólította fel Oroszországot és Ukrajnát.

A párbeszéd és a tárgyalások az egyetlen mód véget vetni a konfliktusnak

– hangsúlyozta. Hozzáfűzte, hogy a válság rendezését szolgáló minden erőfeszítést támogatni kell, elejét véve mindenféle forró háborúnak, illetve új hidegháborúnak.

A kínai külügyminiszter az országok területi integritásának és az ENSZ-alapokmány elveinek tiszteletben tartása mellett állt ki. Egyben önmérsékletre hívta fel a harcban álló feleket – írja az MTI.

Mától népszavazás a négy régióban

Mint ismeretes, szeptember 23-27. között négy ukrajnai régióban, Luhanszkban, Donyeckben, Herszonban és Zaporizzsjában kerül sor „referendumokra” az orosz fegyverek árnyékában, az orosz erők által megszállt ukrajanai területeken. Az érintett térségekből az ukrán lakosság nagy tömegei menekültek el a harcok elől, illetve az orosz megszállás következtében.

Illusztrációs fotó:it.usembassy.gov